pekeskifli

Ha már beharangoztam a múlt hétvégi villánykövesdi sváb szépségversenyt, akkor illik beszámolnom az eredményekről is.

Négyes sorszámmal a győztes, Schwab Dóra

A VI. Országos Sváb Szépségversenyt tehát a Magyarországi Német Ének-, Zene, és Tánckarok Országos Tanácsának tizenöt éves, jubileumi ünnepségsorozata keretében rendezték meg szeptember 11-én a villánykövesdi Fülemüle Csárda mellett felállított fesztiválsátorban. A vendéglő egyébként a sváb gasztronómiai hagyományokat ápolva alakította ki az étlapját, aki bele akar kóstolni a magyarországi németek konyhájába, az bátran keresse fel a helyet.

A háromnapos ünnepségsorozatra az ország minden szegletéből érkeztek fellépők: tánccsoportok, kórusok, zenekarok. A Villányban megrendezett felvonulás után egymást követték a fellépők a kulturális programban.

A vasárnapi szépségverseny eredményei:

 

1. Schwab Dóra (Mecsekpölöske), 4-es sorszám, 18 éves

2. Zwick Nóra (Dunaharaszti), 11-es sorszám, 21 éves

3. Sebes Eszter (Lippó), 3-as sorszám, 20 éves

 

Különdíj: Szeidl Veronika (Ceglédbercel), 7-es, 27 éves

Legszebb viselet: Keller Anett, 9-es sorszám

 

Elővettem a legelsőként publikált pekeskifli receptet, hogy egy közelgő alkalomra készülve tesztsütést csináljak. Kíváncsi voltam, hogy egy kiló lisztből hány darab kifli jön ki különböző méretekben. A hozzávalókon semmit sem változtattam, mindent pontosan kimértem, és most is megbízhatónak bizonyult a régi családi recept.

 

 

Második alkalommal kerül sor pénteken, szeptember 16-án a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére felvett elemek nyilvános kihirdetésére. Az immár tizenegy pontot tartalmazó jegyzékben olyan dolgok szerepelnek, mint például mohácsi busójárás, a mezőtúri fazekasság, a magyar solymászat, a matyó örökség vagy a kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya. Széles tehát a paletta: a tízezreket megmozgató népünnepélytől egy étel helyi kultuszán keresztül egyes mesterségekig terjed. Ebbe a sorba tartozik most már a bólyi Emmausz is.

A szellemi kulturális örökség

nemzeti jegyzékére 2011-ig

felvett elemek az alábbiak:

 

1. Busójárás Mohácson – maszkos farsangvégi télűző szokás (2008) (2009-ben felkerült az UNESCO-nak Az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára is)

 

2. A Népművészet Mestere díj kitüntetettjeinek tudása és tevékenysége (2008)

 

3. A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya (2009)

 

4. Élő hagyományok Kalocsa kulturális terében: hímzés, viselet, pingálás, tánc (2009)

 

5. Mezőtúri fazekasság (2009)

 

6. A magyar solymászat (2010)

 

7. A halasi csipkevarrás élő hagyománya (2010)

 

8. Matyó örökség – a hímzés, viselet, folklór továbbélése (2010)

 

9. Pünkösdi templomdíszítés Mendén. Tavaszköszöntő egyházi szokás (2011)

 

10. Tikverőzés Mohán. Maszkos, alakoskodó, farsangi szokás (2011)

 

11. Emmausz Bólyban. Húsvéthétfői népszokás (2011)