Egy kollégám lelkendezve mesélte, hogy micsoda meglepetésben volt része a nyáron Szardínián, amikor egy este gyanútlanul besétáltak a közeli városkába, és ott éppen egy helyi ünnep közepébe csöppentek, ahol tízesével forogtak a nyárson a malacok – készült a Porceddu –, és jó szívvel kínálták hozzá a Carta Musicát, vagyis a papírvékony kenyeret, nem is beszélve a helyi borokról. Igazi élmény volt, amit a látottakon kívül az ízek, illatok tettek felejthetetlenné. A helybeliek ünnepeltek, de akkor és ott úgy érezte, hogy ő is ahhoz a közösséghez tartozik. Persze semmi sem volt ingyen, de nem lehetett kihagyni a tál ételt és a pohár italt sem.
Baranyában évről-évre szaporodnak a hagyományos falunapokon túlmutató közösségi ünnepek, fesztiválok. A svábsághoz kötődő rendezvények sorában már ott van a geresdlaki gőzgombócfesztivál, a fekedi stifolderfesztivál, a nagynyárádi kékfestő fesztivál, a majsi rétesfesztivál, a pécsváradi német nemzetiségi mulatság, a siklósi-, és nem utolsó sorban a bólyi csirkepaprikás-főző fesztivál. És biztosan ki is maradt néhány.
Aztán a többiek: Mohácson sokac babfőző fesztivál, disznótoros és pálinkafesztivál, valamint halfesztivál. Kárászon gombafesztivál, Zókon és Bicsérden burgonyafesztivál.
Mindegyik rendezvénynek megvan a maga helyi jellegzetessége, specialitása. Ahhoz azonban, hogy egy helyi közösséget megmozgató „jó buliból” színvonalas, idegenforgalmi vonzerővel is rendelkező esemény legyen, sokat kell még dolgozniuk a szervezőknek. A fesztiválokat járva nem egy helyen láttam tébláboló vendégeket, akik nyakukba vették a megyét, hogy részt vegyenek egy-egy jónak ígérkező programon, de a helyszínen nem igazán találták a helyüket. Kevés volt a látnivaló, nem volt műsor, de az is előfordult, hogy egy főzős fesztiválon nem lehetett egy tál ételt venni, mert magának mindenki főzött, de a turistákra senki sem gondolt. Ők a közösségen kívül rekedtek.
Persze, amíg kicsi az érdeklődés, kevés a „külsős”, addig csak gond és ráfizetés a velük való foglalatosság. De hosszú távon talán megéri, és azért erre is akadnak példák – Baranyában is. Remélem, hogy az elkövetkező nyáron még több, igazi élményeket nyújtó, profin megszervezett programmal találkozhatunk majd. Nyári fesztiválzáróként végül következzen néhány kép a XII. Szüreti Csirkepaprikás-főző Fesztiválról, amit szeptember negyedikén rendeztek meg Bólyban.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.