pekeskifli

Tartozom még a karácsonyi süteménnyel, ami ezúttal nem beigli lesz, hanem a hólabda. Már tavaly is megcsináltam, de azóta találtam egy másik receptet, és ez talán még jobb lett. Annyira megtetszett, hogy a Pécsi Borozó téli számába is ezt a receptet adtam. Ez már a negyedik alkalom volt, hogy a pekeskifli.blog egy-egy oldalt kap a sváb ételek bemutatására, népszerűsítésére a negyedévente megjelenő régiós boros magazinban. A felkérés továbbra is él, tehát jövőre lesz folytatás.

 

A tésztát könnyű összeállítani, és keleszteni sem kell. Én mindenképpen a réteslisztet ajánlom, feszesebb tartású, jól formálható tészta lesz belőle. Miután alaposan összegyúrtuk a hozzávalókat a megadott mennyiségben, osszuk szét a tésztánkat tizenhat részre, és formáljunk mindegyik darabból egy-egy golyót. Egy nem túl nagy, magas falú edényben hevítsünk fel körülbelül egy liter olajat. Jól válasszuk meg az edényt: az olaj elég magasan álljon benne ahhoz, hogy a sütőformát teljesen ellepje. A golyókat sodorjuk ki tíz-tizenkét centiméter átmérőjű körlapokká, és mindegyiken ejtsünk nyolc párhuzamos vágást egy körkéssel, vagy derelyeszaggatóval.

 

 

Nyissuk szét a sütőformát, és helyezzünk bele egy tésztát úgy, hogy minden második csíkot megemelünk. Zárjuk be a formát, és tegyük az olajba. A tészta ekkor megduzzad, és szépen kitölti a gömb alakú eszközt. A fánkot addig süssük, míg világosbarna színű nem lesz, és néhányszor forgassuk meg közben. Ha elkészült, vegyük ki, egy papírtörlőn csöpögtessük le, majd egy fogó segítségével óvatosan nyissuk fel a még forró formát, amibe már mehet is bele a következő tészta.

 

 

 

A fánkokat papírtöltőn szárítsuk meg, majd forgassuk fahéjas porcukorba, ízlés szerint vaníliás cukorba. Érdemes kipróbálni a mézeskalácsba való fűszerkeveréket is porcukorral keverve. Egy tál Schneeball az ünnepi asztal dísze lehet. Adjunk mellé finom házi lekvárt, vaníliasodót, pudingot. Frissen a legfinomabb, de ha marad, még napok múlva is jóízűen el lehet ropogtatni egy-egy darabot.