pekeskifli

A baranyai sváb konyha nyomában pekeskifli@index.hu

Címkék

aszalt (1) aszalt szilva (1) bab (3) babfőzelék (1) babos tészta (1) beigli (1) belsőség (1) björn (1) bóly (4) bratwurst (1) bröselsuppe (1) burgonya (1) csirke (1) csirkepaprikás (3) dió (1) disznóvágás (3) ecet (1) édesség (1) emmaus (1) emmausz (2) expo center (1) falusi ízek fesztiválja (1) fánk (1) farsangi fánk (2) Faulweibstrudel (1) feked (5) fekete lászló (1) fesztivál (12) fetzestudl (1) fluta (1) főtt kolbász (1) főzni az alkotás örömével (1) fülemüle (1) füstölés (1) füstölt kolbász (1) geresdlak (5) gewürzstange (1) gnocchi (1) gombóc (3) gőzgombóc (6) gyümölcs (1) háttér (1) héveknédli (7) hólabda (2) húsvéthétfő (1) interjú (1) international evening (1) kakaó (1) kapor (1) karácsony (1) kartoffelflute (1) käse (1) käsfretschel (1) kékfestő fesztivál (2) klänge der heimat (1) kolbász (2) komló (1) könyv (1) körözött (1) leves (3) liba (1) m1 (1) magyaregregy (1) máj (1) mák (2) marcipán (1) márienberg (1) medvehagyma (1) molinó (1) mr4 (1) mr6 (1) nagynyárád (2) német klub (1) óbánya (1) palacsintatészta (1) Palkonya (1) paprikás (1) paradicsom (1) pekekipl (1) pekeskifli (5) pekes kifli (3) pince (1) pincesor (1) pogácsa (1) polgár pince (1) polgár pincészet (1) pörkölt (1) quarkpuffer (1) rádió (1) rakott krumpli (1) rántott leves (1) receptverseny (2) riport (1) rongyos rétes (1) saures (1) savanyú tojás (1) schneeball (2) sertéshús (2) sonka (1) sörkorcsolya (1) sóskifli (1) stifoder (1) stifolder (6) sufnudli (2) sütemény (3) sütőforma (1) sváb (2) svábfesztivál (1) sváb szépségverseny (1) szalámi (3) szederkény (2) szellemi örökség (1) szépségverseny (2) szív (1) szódabikarbóna (1) szüret (1) tejföl (1) tejszín (1) televízió (1) tojás (2) tojásleves (1) töltött káposzta (1) töltött paprika (1) történelem (1) tüdő (1) tukár (1) tunkes (1) túró (1) unser bildschirm (1) velő (1) verseny (1) villány (1) villánykövesd (2) wilhelm pék bora (1) zimtkrapfen (1) Címkefelhő

Bejegyzések

2011.11.23. 15:05 snaci

Hátravan még a fekete pekes!

Ez a blog azért jött létre, hogy a sváb konyha hagyományait felkutassa, összegyűjtse, feldolgozza, és minél több ember számára hozzáférhetővé tegye. A hagyományok megőrzése mellett viszont teret követel magának az innováció is. Azt hiszem, ez természetes.

Karácsony közeledtével azon gondolkodtam, hogyan lehetne a blog alfáját és ómegáját, a pekes kiflit egyszer más formában, mondjuk édesen elkészíteni. A sváb sós kifli természetesen úgy jó, ahogy van, nem kell a receptjét alakítgatni. Nem is erről van szó. Inkább csak egy kis játékról, ötletelésről, tapasztalatszerzésről. A pekes kifli tésztáját alapul véve így készült el végül a kakaós kifli marcipánba göngyölt aszalt szilvával töltve, pirított mogyoróval a tetején.

 
Hozzávalók 48 darab kiflihez
 
• 2 dl langyos tej
• 10 g (1/2 evőkanál) kristálycukor
• 50 g friss élesztő, vagy 2 tasak 7 g-os szárított élesztő
 
• 900 g liszt
• 100 g kakaópor
• egy evőkanál porcukor
• 2 dl napraforgóolaj
• 3-4 dl langyos víz
• 1 tojássárgája
 
• 300 g marcipán
• kb. 400 g aszalt szilva
 
• két evőkanál darabolt mogyoró
• egy evőkanál barnacukor
 
A cukrot, a langyos tejet és az élesztőt egy nagy bögrében összekeverjük, lefedjük, majd meleg helyen tartva megvárjuk, míg az élesztő feldagad.
Közben összeszitáljuk a lisztet, a porcukrot és a kakaót. Ha nincs elég meleg a konyhában, akkor én egy kicsit be szoktam melegíteni a sütőt – úgy harminc-negyven fokra, majd lekapcsolom – és ott pihentetem a lisztet, amíg az élesztő felfut. Ha ez megtörtént, akkor következik a tészta dagasztása, ami legalább tíz perces munka. Ha úgy érezzük, hogy száraz az anyag, akkor vizezzük be a tenyerünket, úgy pótoljuk a nedvességet. Ha túl lágy, akkor hintsük meg egy kevés liszttel. Ha a tészta szépen elválik a dagasztótáltól, akkor nagyjából elkészültünk. Ezután egy óra kelesztés következik – ilyenkor is jól jöhet a langyos sütő melege –, addig el lehet készíteni a tölteléket és a kiflik tetejére kerülő mogyorót.
 
 
A marcipánt nyújtsuk ki néhány milliméter vékonyra, vágjuk fel kis téglalapokra és tekerjük. sodorjuk bele az aszalt szilvákat. Mind a negyvennyolcat. Ha a szilvák túl nagyok, akkor nyugodtan felezhetjük is, de arra vigyázzunk, hogy a sütemény édességét alapvetően a töltelék adja majd meg, így ne spóroljuk vele. Én a kiflik egy részébe jól összeállt, régi meggylekvárt tettem, az is megfelelt.
 
 
A darabolt mogyorót egy felhevített serpenyőben pirítsuk meg, majd tegyük félre. A kanálnyi barnacukrot egy kis nyeles edényben, kétkanálnyi vízben oldjuk fel, forraljuk egy kicsit, majd dobjuk bele a mogyorót és karamellizáljuk. Egy-két perc után vegyük le a tűzről és tegyük félre. Melegítsük elő a sütőt 180 fokra.
Ha az egy kiló lisztből készült kelt tésztát négy cipóra osztjuk, majd azokat kerek lapokká nyújtva tizenkét-tizenkét cikkre vágjuk fel, akkor negyvennyolc kiflit kapunk. Én ezzel az aránnyal számoltam. Minden cikkbe tegyünk egy tölteléket, tekerjük fel, a széleit egy kicsit sodorjuk hegyesre. A kifliket tegyük sütőpapírra – a háromszög csúcsa alulra kerüljön, mert akkor nem nyílik ki a sütőben, miközben dagad –, majd 15-20 perc alatt süssük ki.
Az elkészült forró kifliket kenjük meg cukorsziruppal, majd mindegyik tetejére tegyünk egy keveset a mogyoróból. Melegen nagyon finom, de kihűlve is bátran kínálhatjuk. Másnap már jobban csúszik egy pohár teával vagy kávéval.
 
 

Szólj hozzá!

Címkék: marcipán kakaó aszalt szilva pekes kifli pekeskifli


A bejegyzés trackback címe:

https://pekeskifli.blog.hu/api/trackback/id/tr83393809

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása